Sunday, February 15, 2009

Ubi nénit igazából Anikó néninek hívják,

nem pedig A Nikónak, és Anni szerint ez furcsa. Nekem az Ubi bácsi tetszett ma a legjobban, meg az, hogy kaptam tőlük egy piros-narancssárga melegítőt, aminek a hátán két zsiráf áll. Legszívesebben kiabáltam volna örömömben, de nem lehetett, mert ott nézelődött mellettem a Gáborka, aki még olyan pici, hogy még csak nemrég tanult meg menni.
Az Ubi néni mondta, hogy milyen kedves gyerekek vagyunk mi Annival, mert nem lökjük fel a Gáborkát. Megsimogattam a Gáborka pici fejét, és eszembe jutott, hogy Api egyszer szólt, hogy én olyan erős vagyok, hogy igazán jól tudok vigyázni a kisebbekre, például Annira, meg a nálánál is kisebbekre. Örültem, hogy az Ubi néni ezt ilyen jól észrevette, mert ez az én egyik nagy előnyöm, és büszke is vagyok rá.
Anni meg arra büszke, hogy neki jól áll a halványrózsaszín. Szerintem is jól áll neki. Majdnem annyira, mint nekem a piros és a narancssárga.

0 comments: