Boldog ötödik születésnapot Anninak és Dánielnek
Öt éve ilyenkor csütörtök volt. Mr. Shirley-vel megnéztük az Office-t, aztán nem tudtunk aludni az izgalomtól. Ezt irtam akkor: 2006. január 19., csütörtök Egy. Tegnap este vacsi utan ismet riadoztattam Mr. Shirley-t, hogy itt az ido, de aztan megint kiderult, hogy megsem. Ennek oromere ejjel egyszercsak arra ebredtem, hogy alszom a furdoszobaban, ma meg az nst-n Hanzi* ugy elbujt, hogy eloszor nem talaltak meg, es azt hittem, hogy ott ajulok le az agyrol, de aztan kiderult, hogy csak elvandorolt a szokasos helyerol. Mr. Shirley meg is jegyezte, hogy valoszinuleg o lesz a bajkevero a csaladban, Dani meg a megbizhato, mire mondtam neki, hogy ezen ne csodalkozzon egy percig se, hiszen nemcsak az o genjeit orokoltek a gyerekek, es hogy ugy is lehet am bajt keverni, hogy az ember rendesen viselkedik kozben. Most nem dudaltak rajuk, mert a nover azt talalta ki, hogy kimeletesebb, ha a teve hangjara ebrednek fel. Olyan volt a taviranyito, hogy abbol jott ki a hang, nem is a tevebol magabol,