TAVASZT A NÉPNEK

Ma beleragadtam a sarba, es kiabaltam, hogy segitseg, segitseg, es a Mami kihuzott, de a lovaglocsizmam bentmaradt, es aztan azt is kihuzta es vihogott kozben, aztan lekaparta a sarat a csizmamrol, es akkor mar en is vihogtam, meg Anni is, aztan lattunk kukacokat, es epitettunk nekik hazat, majd atjott a Titi focizni, de igazabol este jatszottuk a legjobbat Annival kettesben, mert en voltam a Pokember, Anni meg a felesegem. Reggel meg sobarlangban voltunk megint, de nincsenek ott medvek, csak szekek, meg altalaban egy neni, aki miatt csendben kell lennunk. Amikor nincs ott a neni, akkor sokkal viccesebb, mert hangosan beszelhetunk arrol, hogy rankugranak-e a deneverek vagy sem.

mi meg jottunk-mentunk. Most eppen en vagyok lazas, a Dada meg mar nem, ugyhogy nem irok sokat, csak annyit, hogy a csuszda inkabb sarga legyen, de a Dada szerint meg piros. Holnap elmegyunk a doktornenihez, es megmutatjuk neki, hogy hogyan kohogunk. Kivancsi vagyok, mondja-e, hogy jujuj. A multkor nem mondta, elotte viszont igen. A Mami azt mondta, hogy jobban teszem, ha gyorsan elmegyek aludni, Api meg megtanitotta nekem felismerni a szamokat. Na, megnezem meg a tojasfat, amit csinaltam este, hogy nekunk is legyen olyanunk, mint a tobbi embernek, aztan tenyleg megyek aludni. Jozsika.