Cukor

Eper nenieknel vendeggyerekek, unokatesok vannak. A kislany adott nekunk valami izet, ami fenyes papirba volt csomagolva, mi meg Annival bevittuk Apaekhoz megmutatni. Akkorat ugrottak, mintha bekat hoztunk volna. Eppen valamit nagyon megbeszeltek, es ilyenkor mi kint garazdalkodhatunk, mert ilyenkor ha szolunk nekik valamiert, azt mondjak, hogy "mindjart megyek, Daniel, egy perc, es ott vagyok, Annika", szoval ilyenkor kimegyunk egyedul az udvarra es azt csinalunk, amit csak akarunk. Most is odaalltunk a kerites melle megnezni, hogy jon-e az Eper neni, de csak ez a kislany jott, es joszandekbol adta az izeket, es o megette azokat, amik nala maradtak, de mi nem mertuk, mert az a szabaly, hogy csak azt lehet enni, amit latnak Apaek.
Miota Annit kiutotte a feherliszt, azota ujra eleg szigoruan nezik a felnottek a cimkeket az eteleken, es ha vendegsegbe megyunk, akkor porkoltet foznek, es otszor megkerdezik a Mamit, hogy tenyleg tehetnek-e bele pirospaprikat. A multkor meg a Len neniek jottek hozzank, es ok sem esznek sokmindent, csak kevesfele dolgot. Nagyon elamultunk, hogy meg porkoltet se. Nekem tetszett a Len neni, es mivel tudom, hogy ezt elolvassa majd, el is mondom, hogy ma is emlegettem, hogy bejott kezet mosni, amig mi Annival furodtunk es hogy milyen jo olat epitett a teheneinknek.
De ott tartottam, hogy a kislany meg adott cukrot, mi meg nem ehettuk meg. Engem szemely szerint nem igazan vigasztalt, hogy ez a cukor mindenfele rossz dolgot tartalmaz, es ha jobban belegondolunk, akkor igazabol azt kellene etetnunk vele, akit utalunk. En szerettem volna megenni, de aztan Apaek nagyon megdicsertek, hogy behoztuk megmutatni, es ettol megvigasztalodtam es jatszottunk is vele, bar eloszor a Mami kikapta a kezunkbol hirtelen, majd jezusmariazott, de aztan visszaadta.
A vendegkislany meg nagyon sok olyasmit eszik, amit azok esznek, akiket utalnak. Szegenyket figyeltem ma egesz delutan, meg Anni is figyelte.